Neve
valószínûleg személyi eredetû (talán
cseh személynévbõl fakad) a jellegzetes magyar d képzõvel.
A Bakony fennsíkján bõséges víznyerõhelyek
közelében fekszik. Elsõ említése 1358-ból
való. A környéket királyi népek lakták,
a kisebb falvak elpusztultak a török háborúban, csak
Herend élte túl a 17. századot. Majd a 18. században
magyar és német telepesek élesztették újjá
a vidéket. A mezõgazdaság mellett korán megindult
itt a céhes kézmûipar. De az igazi lehetõséget
csak a Pápáról áttelepült Fischer Mór
kaolin alapú porcelángyártásának erõsödése,
majd nemzetközi hírûvé válása jelentette.
A 19. század második felétõl a herendi porcelán
nemzetközi hírû, rangos márkanévvé vált.
A porcelángyártás mellett a keménycserép
gyártás és jól mûködõ erdészet
szervezik gazdaságát.
A Herendi Porcelánmanufaktúra az utóbbi 10-15 évben
átalakította a település külsõ képét.
Korszerû ipari, turisztikai és vásárlóközpontot
hozott létre. A Porcelánium Magyarország egyik legkorszerûbb
üzeme, múzeuma és bemutatóhelye, ahol turisták
maguk is kipróbálhatják tehetségüket, játszva
ismerhetik meg a munkafolyamatokat, gyárban vannak, de múzeumi
körülmények között maguk tervezik, készítik,
festik, égetik ajándékukat. És kifogástalan
természeti körülmények között tehetnek sétát
a település gyönyörûen kialakított parkosított
környezetében.
A polgármesteri hivatal címe: Herend Város Polgármesteri Hivatala
8440 Herend, Kossuth Lajos u. 97.
Telefon: 06-88-513-700, Fax.: 06-88-513-703
E-mail: polgarmester@herend.hu
Polgármester: Vajai László
Jegyzõ: dr. Jáger György
A település teljes területe: 1953 ha
Külterülete: 1780 ha
Állandó népesség 3561
Neve
valószínûleg személyi eredetû (talán
cseh személynévbõl fakad) a jellegzetes magyar d képzõvel.
A Bakony fennsíkján bõséges víznyerõhelyek
közelében fekszik. Elsõ említése 1358-ból
való. A környéket királyi népek lakták,
a kisebb falvak elpusztultak a török háborúban, csak
Herend élte túl a 17. századot. Majd a 18. században
magyar és német telepesek élesztették újjá
a vidéket. A mezõgazdaság mellett korán megindult
itt a céhes kézmûipar. De az igazi lehetõséget
csak a Pápáról áttelepült Fischer Mór
kaolin alapú porcelángyártásának erõsödése,
majd nemzetközi hírûvé válása jelentette.
A 19. század második felétõl a herendi porcelán
nemzetközi hírû, rangos márkanévvé vált.
A porcelángyártás mellett a keménycserép
gyártás és jól mûködõ erdészet
szervezik gazdaságát.