A
Lovassy László Gimnázium Veszprém legrégibb
középiskolája. A jogelõd Piarista Gimnáziumot
1711-ben alapította gróf Volkra Ottó János veszprémi
püspök.
A piarista tanárok közül többen országos hírû
szaktekintélyek voltak (Révai Miklós, Benyák Bernát,
Pállya István), mások Veszprém szellemi életének
meghatározó személyiségeiként, tudós
tanáraiként tevékenykedtek, mint a múzeumalapító
Laczkó Dezsõ vagy az elsõ veszprémi vízvezetékrendszer
tervezõje Bolgár Mihály. A jól felkészült
tanítványok közül a legtehetségesebbek a magyar
és egyetemes kultúrát is gazdagítva növelték
a veszprémi gimnázium hírét. A legismertebbek közülük
a Cholnoky fivérek, Batsányi János, Zichy Mihály,
Endrõdi Sándor, Csikász Imre. Az iskola az 1948-as államosítás után is sok
kiváló, jól felkészült szakembert adott a városnak
és az egész országnak. A méltán elismert,
jó hírû piarista gimnázium államosítása
után az iskola néhány évig veszprémi Állami
Gimnázium néven mûködött. Lovassy László
nevét 1950-ben vette fel.A névadó emlékét
az iskola tanulóifjúsága azóta is tisztelettel ápolja.
Még a jogelõd piarista intézményben kezdte meg tanulmányait
az 1951-ben érettségizõ Mádl Ferenc, aki
2000-ben a Magyar Köztársaság elnöke lett. 1978-ban
érettségizett az iskolában Freund Tamás,
aki 2000-ben elsõ ízben vehette át tudományos munkássága
elismeréseként, az agykutatásban elért eredményeiért
a rangos Bolyai díjat. Kiss Balázs, Atlanta kalapácsvetõ
olimpiai bajnoka az iskola matematika tagozatán érettségizett
1990-ben. A Magyar Tudományos Akadémia fiatal tudósok kimagasló
tudományos teljesítményének díjazására
alapította a TALENTUM díjat, melynek kitüntetettje a társadalomtudósok
között 2003-ban Pálffy Géza, az élettudomány
mûvelõi között 2004 - ben Dr. Geiszt Miklós
volt. Pálffy Géza történész 1989-ben, Dr. Geiszt
Miklós kutatóorvos 1987-ben érettségizett a Lovassyban.
Fontos az intézmény számára a piarista múlt
emlékének és hagyományainak gondozása. 1986-ban
Magyarországon elsõként a gimnázium szervezett a
piaristákkal közösen jubileumi ünnepséget az iskolaalapítás
275. évfordulóján, és az 1986-os megalakulása
óta sokat segített a hagyományõrzésben a
Lovassy-Piarista Öregdiák Baráti Kör. A Lovassy 1988 óta tiszta profilú gimnáziumként
mûködik. Korábban mezõgazdasági és
gépszerelõ, majd közlekedésgépészeti,
legutóbb pedig zenemûvészeti szakközépiskola
is tartozott az intézményhez. 1983-tól 2004 augusztusáig
felnõtt tagozat is mûködött iskolánkban.
Jelenleg a négyosztályos képzésben matematika, informatika,
angol és nemzetiségi német tagozat, a hatosztályos
képzésben általános tantervû osztályok
vannak. A 2000/2001-es tanévtõl kezdve részt vesznek az
Arany János Tehetséggondozó Programban. 2004 szeptemberében
indították a nyelvi elõkészítõ évfolyamot
a speciális matematika tagozaton. Ezt az öt évfolyamos képzést
felmenõ rendszerben minden négyosztályos képzés
elé megszervezik. A hatosztályos képzésben 2004
szeptemberében indítottak utolsó alkalommal hetedik osztályt.
A Lovassy leginkább azzal vált országos
hírûvé, hogy az ott tanuló fiatalok igen jó
eséllyel pályáznak egyetemekre, fõiskolákra.
Eredményesen szerepelnek diákjaik országos tanulmányi
versenyeken is. A magas színvonalú tanulmányi munka mellett
kiemelkedõ a Lovassyban a mûvészeti nevelés és
a diáksport élet is. A Helikoni Ünnepségeken mindig
résztvevõk voltak, az 1990-es években megújult Helikonon,
mint a legeredményesebben szereplõ iskola kétszer nyerték
el a Helikoni vándorserleget. A mûvészeti nevelés
kiemelkedõ eredménye a millecentenárium évében
felavatott FAL, amely hét évig készült a honfoglalási
motívumok újjáélesztésével. 2000 év
októberében ünnepelte az iskola a Zámbó István
Liszt díjas karnagy - az iskola volt növendéke és
tanára - által alapított Vegyeskar 50 éves fennállását.
A Lovassy 1993 óta a Veszprémi Egyetem bázisiskolája,
aktív részt vállal az egyetem angol, informatika, kémia,
környezetvédelmi, német és 2004-tõl magyar
tanár szakos hallgatóinak képzésében.